Húsvéti hagyományok Magyarországon

A kálvinista hagyományt gyakorló gyülekezetként az RCH a nagyböjti időszakot a Jézus feláldozása és feltámadása előtti belső, lelki felkészülés időszakaként kezeli. És bár nem ugyanúgy, mint a katolikusok, a magyar reformátusok megtagadják maguktól a szokásos ünnepeket és lakomákat, amelyeket egyébként megtarthatnának a nagyböjtben. Ez a fajta mértéktartás jellemző a reformátusokra. Ez nem egyfajta étel korlátozásáról szól, hanem önmegtagadásról és az egész én korlátozásáról. Nagypéntek a legszigorúbb böjt napja. Egyes református tagok kerülik a hús és zsír fogyasztását aszalt gyümölcsök és egyszerű, savanyú levesek helyett. A böjt egy másik formája húsvét vasárnap reggelén történik, amikor az emberek reggel böjtölnek, amíg el nem fogyasztják az úrvacsorát a gyülekezetben.

A nagyböjt a kereszténység elterjedésével érkezett a Kárpát-medencébe. A korai gyülekezetben a nagyböjt a keresztségre való felkészülés volt. Fontos volt, hogy megértsék, hogy a halál az élet része, a feltámadás és az örök élet pedig a hit része. Húsvét reggelén az emberek az esemény bizonyosságában tettek hitvallást.

Virágvasárnap a nagyhét kezdete. A 4. század óta a keresztény gyülekezetben örömteli nap a nagyböjti időszak. Virágvasárnap a református egyházak a templomot díszítő barka ágakkal és különleges református énekekkel ünneplik Jézus belépését Izrael királyaként Jeruzsálembe. Egyes területeken virágvasárnap hagyománya van, hogy a városi lányok hagyományos magyar ruhába öltöztetnek egy szalmabábut, és átvitték a falun, majd vízbe dobták vagy elégették. Ez a nagyböjt közelgő végét szimbolizáló ünnep volt. Egy másik gyakorlat az, hogy egy család zöld ágat visz be az otthonába, beleteszi egy vízes vázába, majd ünnepi tojásokkal és szalagokkal díszíti. Ez egy élő hagyomány, amelyet ma is gyakorolnak.

A református egyházak számára azonban a nagypéntek a nagyböjti időszak központi, legjelentősebb pontja. Ez a gyakorlat teológiai alátámasztásra talál abban a tényben, hogy a világ nem csak a feltámadást, hanem Jézus kereszthalálából is megváltást kapott. Ezen a napon a magyarok gyászruhát viselnek, amely régiótól függően fekete vagy fehér. Az Úrasztalon és a szószéken a drapériákat is feketére cserélik a templomban. A nagypéntek egyik különleges hagyománya, hogy az édesanyák először hozták el kisgyermekeiket az istentiszteletre, máshol pedig a templom falához érintik babáik fejét, így a gyerekek hamarabb elkezdenek beszélni.

A református templomban a nagypénteken használt jelképek vannak.

• Kakas – Péter Jézus tagadásából. Magyarországon vagy kakas, vagy csillag ékesíti a református templomok tetejét. A kakast az éber, tudatos, hűséges, hűséges és megtérésre hívó szimbólumnak tekintik.
• Pelikán – gyakori kép egy pelikánról, amely úgy táplálja fiókáit, mintha szívéből táplálná. Ez Jézus áldozatát jelképezi.
• A kereszt – Krisztus halálának és a halál feletti győzelmének jelképe

A magyar húsvéti hagyományok ma már többnyire világiak, de keverednek a vallási hagyományokkal is, bár itt is régiónként eltérőek. Néhány dolog azonban általános az egész országban. Létezik az "emmauszi séta" hagyománya, ami egyszerűen azt jelenti, hogy az emberek rokonokat és barátokat látogatnak meg. Magyarul a húsvét a "Húsvét", ami szó szerint azt jelenti: "vigyél húst". A hosszú böjti időszak után a családok hagyományos húsvéti vacsorát fogyaszthatnak, amely sonkából és egy vekni édes kenyérből áll. A középkorban hagyomány volt, hogy a református lelkészek húsvét reggelén a templomban megnevettették a gyülekezetet, ezzel a hosszú ünnepi időszak végét.

Számos húsvéti szimbólum is létezik.

• Bárány – Krisztus értünk hozott áldozatát és Krisztust, mint Isten bárányát ábrázolja
• Tojás – az élet és a termékenység szimbóluma
• Nyúl – a termékenység és a tudatosság szimbóluma

Emellett Magyarország a következő hétfőt "húsvét hétfőként" ünnepli. Ezen a napon a magyarok szabadnaposak a munkától vagy az iskolától, és az a hagyomány, hogy a fiúk odamennek a lányokhoz és verseket mondanak nekik. A vers végén a fiú megkéri, hogy permetezze be a lányt vízzel, amelyet elkezdtek helyettesíteni parfümmel. A permetezés után a lány egy díszített tojással vagy valami édességgel jutalmazza a fiút. Ennek a kulturális hagyománynak valójában vallási eredete van, ami a keresztséghez kapcsolódik, de ez egy olyan kapcsolat, amely mára elhalványul.

„Fontos, hogy felvessük a kérdést, hogy hagyományaink mutatják-e örömünket húsvétkor – hogy tetteink támogassák érzelmeinket.” - Pocsainé Dr. Eperjesi Eszter

Translated by Fruzsina Simigh and Amy Lester

Fotók: noraletta.blogspot; nlcafe; newshopper.sulekha

forrás:https://regi.reformatus.hu/mutat/easter-traditions-in-hungary/?flavour=full