Iskolaválasztás

Amikor leül a családi kupaktanács és elkezdődik a felvételi ötletbörze mindenképpen érdemes bizonyos szempontok szerint átgondolni az iskolák válogatását. Ami tény, hogy az esetek legnagyobb részében egy 14 éves fiatal nem igazán tudja, mi szeretne lenni, ha nagy lesz. Néhány szerencsés esettől eltekintve ez az általános hozzáállás. Azt tudja, hogy ez a felvételi procedúra nem igazán szimpatikus neki, sem az, hogy mindenki azzal jön, hogy ez a félév a legfontosabb, ezen múlik minden és most aztán adjon bele apait, anyait. Persze a lehetőségekhez képest érje el a legjobb tantárgyi eredményt, mert azt szoktam mondani, amit elvesztesz most egy jegyen, azt a pontot az írásbelin kell visszahoznod, ami azért nehezített pálya. Így mindenképpen érdemes tanulni, de a rendszeres kitartó munka sokkal célravezetőbb, mint a kampányszerű tanulás. Éppen ezért érdemes már most egy felvételi előkészítőre beiratkozni. Miközben a srácok rendszerezik a tudást és magabiztosan felkészülnek, mi álljunk neki az iskolák válogatásának.

Milyen szempontok alapján nézzük át a lehetséges iskolákat? Ezt egyébként érdemes minél hamarabb megtenni, mert ez alapján nézhetünk utána, melyik intézmény mikor tart nyílt napot. A nyílt napokon való részvételt engedélyezi az iskola és ott igazolást is kapnak a gyerekek, hogy megjelentek az eseményen. Ezt ott helyben el lehet majd kérni és ezzel igazolni az iskolai mulasztást.

Tehát a szempontok, amin érdemes átrágni magunkat:

1. Milyen a gyerek tanulmányi eredménye. Szeret tanulni és kitartó, eredményes az iskolában, vagy nem jók az eredményei és nehezen motiválható. Beszéljünk a tanárokkal, osztályfőnökkel, hogy reális képet kapjunk róla. Ne kényszerítsük gimnáziumba, ahol az általános iskolai tananyag sokszorosát kell tanulni, csak azért, hogy időt nyerjünk, míg kitalálja, mi szeretne lenni. Ne jelöljünk ki olyan utat, ahol nem lesz sikerélménye és azzal szembesül, hogy nem eredményes. Gondoljuk át együtt, melyik iskolatípus hogyan épül fel, mennyi az elméleti és mennyi a gyakorlati része és melyik illik a tanuló habitusához. Tudjuk, mit vállalunk. Ne tegyünk olyan terhet egy közepes tanulmányi eredményű gyerekre, ami számára elérhetetlen. Ne várjunk tőle 40 pontos felvételit. Keressük meg, ő miben jó, mihez lenne kedve és abban támogassuk.

2. Milyen terület érdekli. Ha humán beállítottságú, akkor ne induljunk el reál irányba, hiszen több évnyi stresszre ítéljük. Fogadjuk el azt is, ha jogásznak szánjuk, de ő vegyész szeretne lenni és a kémia érdekli. Ha művészeti területre vágyik, kreatív és újító, engedjük, hogy kipróbálja magát. Nézzük meg a művészeti iskolák követelményeit, felvételi rendszerét és engedjük, hogy felkészüljön rá. Nyugodtan próbálja ki magát. Még ott és akkor, amikor megtapasztalja azt a légkört, dönthet úgy, hogy tetszik neki, vagy mégsem ez lesz a nyerő.

3. Hol vannak a kiválasztott iskolák. Mennyire van távol az otthonunktól. Be tud járni mindennap, vagy kollégiumba költözik? Ha ingázni fog, akkor vállalható-e az számunkra. Érdemes egy hétköznap élesben kipróbálni az útvonalat. Így megtapasztalhatja, milyen élmény lenne hajnalban a vonaton, vagy buszon ülni, aztán átszállni, majd így érkezni a távolabbi intézménybe. Egy nyílt napon az is kiderül, ha például nem autóval érkezünk, hanem megnézzük tömegközlekedéssel a helyszínt valós időben, hogy bár vállalható a távolság, de ott korábban kezdődik a tanítás, és fél 8-ra képtelenség beérni. Tegyük fel a kérdést, érdemes-e vállalni a hajnali kelést, ami roppant kimerítő lehet azért az iskoláért. Van, hogy el kell engedni egy tervet és újat találni helyette.

4. Sajnos ma már azt is meg kell néznünk, hogy milyen az iskola tanár ellátottsága. Van-e náluk elég szakos tanár jelenleg. Bízva abban, hogy a helyzet romlani nem fog, sőt idővel javulhat is, ezt bizony számba kell vennünk. Ha egy gyerek egészségügyi pályára készül, de az iskolájában nincs biológia, kémia szakos tanár, akkor elképzelhető, milyen hátrányba kerül egy emelt szintű érettségi felkészüléskor, amit 10. évfolyamon már elkezdenek. Ugyanez érvényes valamennyi tantárgyra. Számítsunk arra, hogy ha ennek ellenére olyan iskolát választunk, ahol nagyon sok kolléga hiányzik, azt magán órákkal kell pótolnunk, amely anyagilag megterhelő lehet és megszervezni is nagy feladat.

5. Ha szeretjük a számokat, érdemes átnézni az iskolák statisztikáit is. A sulinavigátor oldalt civil kezdeményezésként hozták létre, ahol a fellelhető nyilvános adatok alapján tájékozódhatunk az intézményekről a statisztikai adatok tükrében.

6. Emellé egy-egy igazgatói bemutatkozóból más fontos dolgokat is megtudhatunk a számokon túl. Például kiderül, hogy milyen szellemisége van az adott intézménynek. Milyen programokat, lehetőségeket kínálnak. Van-e jól működő közössége a középiskolának. Ezek ugyanis meghatározóak tudnak lenni és formálják a fiatalokat. Nagyon fontos, hogy az iskolai közeg inspiráljon, építsen és emberileg is fejlődhessen a tanuló.

7. A gyerekek sokszor egymást is befolyásolják és van, hogy az osztály fele ugyanoda akar menni. Nézzük meg ezt is, és ne mondjunk csípőből nemet, mert azzal nagyobb ellenállást váltunk ki. Menjünk oda, nézzük meg és úgy hozzunk ítéletet!

8. Ne vessünk el egyetlen olyan ötletet sem, ami eszünkbe jut és ragaszkodjunk a megérzéseinkhez. Menjünk el a nyílt napokra! Lesz olyan álomiskola, amire maga a gyerek mond majd nemet egy alkalom után, másik viszont megtetszik neki, mert olyan benyomások érik. Legyünk nyitottak és érdeklődők. Járjunk utána magunk és a saját tapasztalatainknak higgyünk. Ne dőljünk be városi legendáknak akár pozitívak, akár negatívak.

forrás:https://felelosszulokiskolaja.hu/online-expo/mit-merlegelj-hogyan-valassz-az-iskolavalasztas-szempontjai

Egyébként ez a keresgélés, közös tervezgetés, iskolalátogatás nagyon izgalmas is tud lenni. Fogjuk föl egy nagy kalandnak, amiben együtt veszünk részt, de már nagyobb teret engedünk a saját gyerekünknek, mi pedig a háttérből terelgetjük finoman, hogy közben megtehesse az első önállóbb lépéseket az életében. Úgyis ez vár ránk.